home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9512
/
FEGYELEM.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-03-10
|
6KB
|
86 lines
@VSzoftvertisztaság -- ahogyan mások csinálják...@N
@VFegyelem svájci módra@N
Minden számítógépfelhasználó ismeri a ""jogtiszta" és a
""kalóz" fogalmak jelentését. A @KVenni vagy másolni?@N kérdés
szinte mindenkit érint, aki a megvásárolt hardvert fel
szeretné szerelni az azt üzemeltetô programokkal.
Magyarországon a jogtiszta szoftverek említése sokak
számára kerülendô téma. A hazai sajtóban fel-fellángol a
vita a honi erkölcsök ismeretében, hiszen sokak szerint
Kelet-Európa ilyen szempontból a Balkánhoz tartozik. Hogy a
BSA és mások mire alapozzák állításaikat, azt
megvilágíthatja a svájci helyzet ismertetése.
Az alábbi példát egy svájci központú, világméretû
konszern egyik svájci kutatólaboratóriumából vettük.
A gépek, amelyek között még véletlenül sincs ""no-name",
a cég által már ismert és kipróbált forrásból származnak.
Operációs rendszereket a gépekkel együtt OEM-ként
vásárolnak. Ahol az OEM kiadás dokumentációja kevésnek
bizonyulna, ott az egyik géphez külön vásárolnak az adott
rendszerbôl egy teljes változatot, így referenciaként
rendelkezésre áll egy hiánytalan leírás is.
A kereskedelmi forgalmú szoftverek pontosan annyi
példányban vannak meg, amennyi az ôket használók létszáma. A
svájci takarékosság ott nyilvánul meg, hogy inkább
kevesebbet vesznek, és csak igény esetén növelik a
darabszámot. A szükséges darabszám gépenként és nem
személyenként értendô, így fejlesztések elôtt a
rendszergazda kikéri a leendô felhasználók véleményét.
(Nincs meg tehát a ""nekem vették a programot, ezért mindkét
gépemre felrakom" mentalitás, ami Magyarországon elég
elterjedt.) Ez nemcsak a hardveres másolásvédelemmel
ellátott programokra igaz, sôt, azokat inkább hasonló
tudású, védelem nélküli rendszerekkel váltják le. (A
hardveres másolásvédelmeket ugyanis nem kimondottan
hordozható gépekre találták ki -- és a labor gépeinek
többsége noteszgép.)
A megvásárolt programokat általában ugyanarról a
lemezkészletrôl (CD-rôl) telepítik, a többi példányt csak a
szériaszám leolvasásához bontják fel. Ezután az egyes
csomagokat feliratozva (""CD4-XXXXXX, Oskar gépére
telepítve") egy szekrénybe helyezik, a telepítéshez használt
példányok a rendszergazda ""kéziraktárába" kerülnek.
Teljesen természetes, hogy a shareware programoknál
betartják a lejárati dátumot. Erre a célra a laborban minden
géphez tartozik egy jegyzetfüzet, amely az idôbeli korláttal
kiadott programok használatba vételének idôpontját rögzíti.
A határidô lejárta elôtt röviddel (vagy akkor, amikor eldôl,
hogy a programot véglegesen is felhasználják) a
rendszergazda elintézi a szükséges díjak átutalását. Ez
nemcsak azokra a programokra vonatkozik, amelyek a próbaidô
letelte után nem indulnak el: a cég számára lenne
kellemetlen, ha az ügyfelek a helyszíni mérések során
""UNREGISTERED" vagy ""EVALUATION COPY" felirattal
találkoznának. (Igaz, hogy Svájcból sokkal egyszerûbb
konvertibilis valutát átutalni, mint Magyarországról -- de
nem ez az egyetlen magyarázat az eltérô viselkedésre.)
A freeware és cardware rendszerek (fôleg az Internettel
kapcsolatos szolgáltatásokhoz használnak ilyen programokat)
levelezôlapjait általában egy titkárnôre bízzák, aki (a
labor nevében vagy magánszemélyként) megírja a szerzôt
értesítô üzenetet, és postázza azt. Azokról a programokról,
amelyekért programozójuk nem kér semmilyen
ellenszolgáltatást, általában egy rövid üzenetet küldenek a
szerzô(k) részére, amelyben röviden véleményezik a terméket.
Ez a hivatalos ideológia szerint a programozók további
munkájának megkönnyítését szolgálja.
Remélhetôleg egy ilyen, hosszú ideje jól mûködô rendszer
ismertetése ötleteket adhat a Magyarországon kialakított
munkacsoportok számítástechnikai normáihoz. Ha ez a
mentalitás uralkodna a magyar piacon, a BSA valószínûleg nem
emelné ki hazánkat kirívó negatív példaként. (Hogy ebben
mennyi az igazság, azt mindenki döntse el maga.)
@KVisegrády Tamás@N
@K(A következô adat mindenképpen hozzátartozik az
@Kösszképhez: 1993-ban a Világbank szerint az egy fôre jutó
@Kbruttó nemzeti össztermék (GNP) Svájcban 36410,
@KMagyarországon 3330 USA dollár volt. A kettô hányadosa 10,9.
@KA jövedelmek szabadon elkölthetô része közti arány nyilván
@Kmég nagyobb -- a szerk.)@N
@<9512\A2.gif>■■@N Svájc - télen